Alapítványunkról…
Ha úgy tekintünk az ADHD-ra, mint egy átlagtól eltérő világlátásra, akkor nekünk felnőtteknek, szülőknek és szakembereknek ezt a látásmódot kell megismernünk és ezen keresztül segítenünk.
ADHD – Attention Deficit Hyperactivity Disorder
Figyelemhiányos Hiperaktivitási Zavar
Az ADHD a mai korban, főként iskoláskorú gyermekeknél, az egyik leggyakrabban felmerülő probléma, megoldásra váró feladat. Ezen a területen komoly információhiány vagy téves információk jelenléte tapasztalható, ennek következtében pedig nem megfelelő a bánásmód. Az ADHD-val kapcsolatban így az elutasító magatartás igen gyakori.
Az oktatásban dolgozók körében is nagy a tanácstalanság, de napi szinten tapasztaljuk a családok terheit, tehetetlenségeit.
Olyan mértékben nő a kezeletlen vagy tévesen kezelt, meg nem értett vagy félrediagnosztizált, kezelhetetlennek kikiáltott, sajátos nevelési igényűnek vélt gyermekek száma, hogy a probléma már most túlnőtt a rendszeren. Van felelősségünk és feladatunk. Mégpedig együtt és közösen, mert egyedül nem tudja megoldani sem a szülő, sem a pedagógus, sem a szakember. Összehangolt együttműködéssel, szakmai támogatással, tréningekkel, terápiákkal, szakszerű foglalkozásokkal viszont igen.
Előttem az utódom…
Hajdu Ágnes
Az alapító
Cseri D. Bernadett
Elnök
Történetünk
Céljaink
Elsődleges célunk, hogy rávilágítsunk egy társadalmat érintő jelenségre, problémára és a megoldást segítő, nagyon komoly szemlélet-, és attitűdváltásra. Képviseletünk, munkánk, tevékenységünk olyan hatást érjen el, amely nem csak az oktatásban és mikroközösségben bír nagy jelentőséggel, hanem sokkal szélesebb körben. A helyzet multimodális megközelítése és rendszerszintű reformációja igen előremutató és építő változást, generálna egyéni és társadalmi, gazdasági szinten egyaránt. Ennek résztvevői gyermekek, szüleik és nagyszüleik, tehát több generáció. Egyének és családok, kisebb- nagyobb közösségek, intézmények, hivatalok. A figyelem fókuszában az erősség alapú megközelítés, viselkedésmódosítási stratégiák, a befogadó környezet megteremtésére irányuló javaslatok, az érintettek együttműködésének fontossága kell, hogy szerepeljen. Ennek eredményeként pedig otthon és az iskolában is olyan nevelési környezetet lehet biztosítani a gyermekeknek, ahol ki tudják hozni magukból a legjobbat. Ezért rövid távú terveink között szerepel, tanulócsoportok létrehozása, amely egyben egy iskolaalapítás előszobája is lenne. Hiszen ez a következő terv. Középtávú tervünk pedig egy társadalmi farm létrehozása. A jelenlegi szakirányú fejlesztések és a kialakítani kívánt oktatási célú foglalkozásokat zöld környezetbe kihelyezni. Munkánk, életvitelünk során arra törekszünk, hogy egységben és egészségben éljünk, fejlődjünk, ezt szolgálja majd közösségünk számára a fent említett társadalmi farm is.
A mentális egészséget a WHO szerint...
… a jóllét olyan foka, amelyen az egyén megvalósítja képességeit, meg tud küzdeni az élet mindennapos nehézségeivel, eredménnyel és gyümölcsözően képes dolgozni, valamint hozzá tud járulni saját közösségéhez.” “Az egészség a teljes testi, lelki, és szociális jóllét állapota, és nem csupán a betegségek hiánya.” Ez egy holisztikus megközelítés, mert az egészséget biológiai, lelki és szociális nézőpont szerint is véleményezi.
Segítene? Jelentkezzen önkéntesnek!
Az ADHD-val való küzdelem közös erőfeszítést igényel a szülők, pedagógusok és szakemberek részéről. Ha úgy érzi Ön is szeretne hozzájárulni sikereinkhez, jelentkezzen önkéntesnek!
Tévhitek, mítoszok
Az ADHD nem valódi rendellenesség, nem is létezik, csak kitalálta valaki, egy felkapott,21. századi megnevezés. Régen is voltak rossz gyerekek, akikre azt mondták, hogy a„tűzön sem égnek meg.”
Az ADHD egy neurológiai-pszichés zavar, amelynek oka az agy bizonyos
területeinek rendellenessége, az ADHD-sok agya egyszerűen egy kicsit máshogy működik, mint a neurotipikus embereké. Eltérő az agy struktúrája, ezt például képalkotó vizsgálatokkal (pl. MRI-vel) elég jól kimutatták. Hivatalosan az 1980-as évek óta létezik ADHD, mint diagnózis. Az elmúlt 30 év alatt a világ és a világnézet nagy és felgyorsult fordulatot vett. Hiperaktív lett, dinamikus, olykor már zavaróan felpörgött. Az éghajlatváltozás, az életmódunk, a táplálkozási, fogyasztási szokásaink, családi mintáink, tanulmányaink, életfelfogásunk, magatartásunk, viselkedésünk, reakciónk, stb. Nagyon összetett, hogy az ADHD alapállapotát mi az, ami könnyíti és mi az, ami nehezíti.
Az ADHD egy új betegség, régen egyszerűen nem volt ideje az embereknek ilyen problémákra.
Meglepő módon, már az 1700-as években írtak az ADHD-ra hasonlító zavarokról, pontosabban arról, hogy valaki nem tud a szükséges mértékben odafigyelni egy-egy tennivalóra, illetve a figyelmet nem képes fenntartani. A XX. század közepén először hiperkinetikus zavarként írták le, és az 1980-as években született meg a figyelemhiányos hiperaktivitás, mint rendellenesség. Néhány kutatás pedig az ADHD-ra jellemző tünetek evolúciós jelentőségét is kiemeli, vagyis valószínű, hogy évezredekkel ezelőtt is voltak már ADHD-sok, csak éppen nem így nevezték, és nem tudták, hogy neurológiai rendellenességről van szó, nem pedig jellemhibáról.
Az ADHD-s emberek "nem akarják eléggé", ostobák és lusták, akiknek csak össze kellene szedniük magukat.
Az ADHD-soknak általában gondjaik vannak a figyelemmel, a koncentrálással, a motivációval – de ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem akarnak ezen változtatni. Sőt, nagyon szeretnének, de egyszerűen nem tudnak, vagy sokkal nehezebben, lassabban tudnak csak végrehajtani feladatokat. Az ADHD-sok folyamatosan küzdenek azzal, hogy nem tudnak egyről a kettőre jutni, hogy még a legegyszerűbb feladatok, például a házimunka elvégzése is komoly kihívás nekik, állandó a lelkiismeret-furdalás, a szégyen, a harag, a kétségbeesés, a tehetetlenség – nem hisszük, hogy ha csak elég lenne "összeszedni" magukat, vagy venni egy noteszt és felírni a feladatokat, ne tennék meg örömmel, például azért, hogy ezektől a rossz érzésektől megszabaduljanak.
Csak fiúk/férfiak lehetnek ADHD-sok.
Sokkal több fiú/férfi ADHD-s van, mint nő, de ez nem jelenti azt, hogy kizárólag rájuk jellemző. A lányok, nők ugyanis gyakran máshogy élik meg a tüneteket, más a hangsúlyos náluk, és emiatt fel sem merül sem bennük, sem pedig a szülőkben, tanárokban, hogy ADHD-ról van szó, így sokszor nem is jutnak diagnózishoz. Az ADHD-s lányokra fiatalabb korban sokkal jellemzőbb a figyelemzavar, mint a fizikai hiperaktivitás, csendesebbek, visszahúzódóak.
Csak gyerekek lehetnek ADHD-sok.
Az igaz, hogy az ADHD-t a legtöbb esetben gyermekeknél diagnosztizálják, és az is, hogy a gyerekek egy része megtanul együtt élni vele, de az ADHD nem múlik el nyomtalanul, amikor kijövünk az érettségiről. Az ADHD felnőttkorban is megmaradhat, sőt az is lehet, hogy csak felnőttkorban diagnosztizálják.
Az ADHD csökkent intelligenciával jár együtt, egy ADHD-s hátránnyal indul, egy ADHD-s nem viheti semmire az életben.
Az ADHD-sok többsége átlagos, vagy átlagon felüli, kimagasló intelligenciával rendelkezik, kiemelt tehetségek. Pozitív tulajdonságaik között van például a nyitottság, a kreativitás, az empátia és a vállalkozókedv. Jó néhány üzletember, sportoló, művész, színész, énekes ADHD-s, néhányan az ismertebbek közül: Richard Branson, Jim Carrey, Ryan Gosling, Adam Levine, Justin Timberlake, Channing Tatum és Michael Phelps. Úgyhogy az ADHD egyáltalán nem zárja ki, hogy valaki sikeres legyen.
Az ADHD egy "könnyű" betegség, maximum az iskolai órákon lehet egy kis gond abból, hogy a gyerek nem tud nyugodtan ülni.
Az ADHD nemcsak a tanulási képességeket befolyásolhatja, hanem az élet minden területére kihat, a munkától a párkapcsolatokig, a pénzügyektől a tanulmányokig és a gyereknevelésig. Az ADHD-val együtt járó figyelemhiány minden nap jelentkezik, és egészen apró dolgokban is megnehezítheti az életet. Emellett az ADHD bizonyos betegségekre is hajlamosít, a depressziótól az alvászavarokig, ami szintén nem annyira mókás.
Az ADHD a rossz neveléstől alakul ki és a szülők hibája, ha a gyerekük ADHD-s.
Még nem tudják pontosan, hogy mitől alakul ki az ADHD, de azt már megállapították, hogy nagy szerepe van a genetikának – ilyen szempontból tényleg a szülőktől függ, hogy valaki ADHD-s lesz-e. A nevelés pedig önmagában nem okoz ADHD-t, mint ahogy “meggyógyítani” sem lehet egy ADHD-s gyereket, ha például szigorúak vagyunk hozzá, vagy ha állandóan rugdossuk, hogy tanuljon. Azonban, a megfelelő hozzáállás, a szülői edukáció, a jó szokások, a rendszer, a következetesség (stb.), a helyes életvitel, egészséges táplálkozás, minőségi alvás jelentős mértékben csökkenthetik a tüneteket és egyszerűen kezelhetőbbé teszi az ADHD-t. Ellenkező esetben pedig ADHD a túl sok cukortól/szénhidrát fogyasztástól, az adalékanyagoktól, a rendszertelen és következetlen életviteltől, életkorhoz viszonyítva túlzott tévézéstől/számítógépezéstől nehezebben kezelhető. Sok szakértő úgy gondolja, hogy bizonyos külső hatások növelik az ADHD rizikóját, ezek közé tartoznak például az adalékanyagok, vagy az anya várandósság alatti alkoholfogyasztása, vagy a zaklatott várandósság, vagy a születés körülményeinél felmerült problémák. Ugyan ezek nem egyértelmű okai az ADHD-nak, de jelentős mértékben növelik annak megjelenését.
Vegyük fel a kapcsolatot!
Amennyiben kérdése van, érdeklődne, vagy ajánlatot szeretne tenni keressen bennünket bizalommal az alábbi elérhetőségeink egyikén!
Telefonszám:
Cseri D. Bernadett +36/30-169-0073
Hajdu Ágnes +36/70-776-7757